Menü
Témakörök
Hörömpő Miklós
Hörömpő Miklós
értékesítő mérnök
AVENTICS Hungary

Teljesítmény és hatékonyság (III. rész)

Trendek és témák
0

Cikksorozatunk előző részei leginkább a munkahengerekre összpontosítottak, azonban a levegő szelepekbe történő hatékony be-, illetve kijuttatása szintén nagyon fontos tényező egy rendszer összeállításakor.

AV_ITS_002

Ügyelni kell arra, hogy a szelep és a munkahenger közötti légvezeték a lehető legrövidebb legyen. Minden ciklusnál nem csak a munkahenger kamráját, hanem az odavezető cső teljes belső térfogatát meg kell tölteni nagynyomású levegővel. Hosszának és így térfogatának csökkentése energiát takarít meg, továbbá lerövidíti a munkahenger reakcióidejét is. Energiahatékonyság szempontjából a szelep felszerelésének ideális helye közvetlenül a munkahengeren van, mellyel minimalizálni lehet a cső hosszát.

Az online konfigurációs eszközök és levegőfogyasztás kalkulátorok segítenek megállapítani a konkrét feladathoz kiválasztott munkahenger levegőszükségletét, valamint hogy az általunk beírt csőhosszhoz milyen belső átmérőjű tömlőt javasol. Ez olyan helyzetekben nagy segítség, ahol a szelep közvetlen hengerre szerelése nem megoldható.

A pneumatikus munkahengerekkel kapcsolatos további megjegyzés: A munkahengerek túlnyomó többsége azonos nyomást kap kitoló és behúzó mozgásához. Számos alkalmazás esetében a munkahenger vagy kitolási vagy a behúzási munkavégzése hasznos, ritkán hasznos mindkét irány.  Ez gyakran energia- és pénzpazarlást okoz, mivel nagyobb nyomást biztosít a nem hasznos fázisban, mint amekkorára a munkahengernek valójában szüksége van. Ebben az esetben a nem hasznos mozgás történhet alacsonyabb nyomáson is, amivel megtakarítást érhetünk el.

A munkahenger levegőcsatlakozására szerelhető nyomásszabályozó szelep segítségével lehetőség nyílik a munkahenger kamráinak nyomását külön-külön szabályozni. Vizsgálatok azt mutatták, hogy a nem hasznos irányban történő mozgást létrehozó nyomás nagyságának csökkentése akár 25%-os levegő megtakarítást is eredményezhet. A módszer lényege, hogy olyan munkahengereket keresünk, melyek esetében jelentős különbségek merülnek fel az egyes löketműveletekhez szükséges erő vonatkozásában. Minél nagyobb a munkahenger, annál nagyobb arányú levegő megtakarítás érhető el.

A nyomásszabályzás leggyakrabban a megfelelően beállított kézi szabályozókkal történik. Az elektro-pneumatikus nyomásszabályozókat akkor használják, ha a munkahengernek különböző erőket kell kifejteniük, például a rugalmas automatizálási rendszerekben. Az E/P szabályozók beprogramozhatók úgy, hogy pontosan az egy adott típusú alkatrészen végrehajtandó konkrét művelethez szükséges nyomást biztosítsák, majd a nyomás ezt követően átállítható egy eltérő termékhez vagy művelethez. A megtakarítás még inkább növelhető, mivel a felhasználónak nem szükséges megadnia az egy adott művelettartományhoz szükséges maximális nyomást. A nyomásszint feladatonként megadható.

A megfelelő nyomás beállításának egy másik előnye a nagyobb munkahenger sebesség. Az energiapazarlás mellett, a munkahenger szükségesnél nagyobb nyomáson való működtetése csökkenti a munkahenger sebességét. A munkahenger időt veszít azzal, hogy a szükségesnél nagyobb nyomásra tölti fel magát és hosszabb időbe telik kiüríteni a kamrát. A munkahengerek erejét mindig a két kamra közötti nyomáskülönbség adja. Ilyen szempontból mindegy, hogy ez a nyomáskülönbség 6 bar pozitív- és 4 bar negatív kamra között áll fent, vagy 8 bar pozitív- és 6 bar negatív között. A fentiek mellett, a túlnyomás növelheti a belső és külső szivárgást is.

Utolsó megjegyzésként pedig érdemes szem előtt tartani, hogy a gépkezelők rendszerint a teljesítmény növelésének reményében növelik a szabályozón a tápnyomást. Ez azonban levegőpazarlással és költségnövekedéssel jár, tényleges haszon nélkül, ha az alkotóelemek méretezése megfelelő. Fontos ellenőrizni időnként, hogy a rendszer nyomása az előírt értéken legyen, az energiapazarlás elkerülése érdekében.


(Forrás: Nathan Irvine – AVENTICS)


Címkék: